Előszó
A Cégnél nagy favorit lett a mentálhigiéniás képzés. Munkásaink kábé fele elvégezte vagy végzi ezt a képzést. Persze nem rossz dolog, bár én egyelőre kihagyom. Amennyire belelátok, az alapkoncepció, hogy szigorúan csak meghallgatjuk a lelkipászoroltat, maximum óvatos kérdésekkel visszatükrözzük rá a saját mondandóját, így segítve azt, hogy végül a saját problémáját saját maga oldja meg. Ok-ok, tudom, ez túlzott leegyszerűsítés, ez sokkal hatalmasabb tudomány ennél, de ez a koncepció így nekem bejön, nincs ezzel semmi baj. Nem is erre a képzésre vonatkozik a kritikám. Inkább csak ránk, minden lelkészre. Ugyanis szerintem legalább ennyire nagy szükségünk lenne intellektuálhigiéniai képzésre. Na, ezt hirdetem meg ezennel. Ta-da-da-dáá.
Mit jelent az intellektuálhigiénia? Alapjában véve egyszerű a koncepcióm: Lehessünk, sőt legyünk büszkék az intellektusunkra. Emberi létezésünk különlegessége, egyik nagy ajándéka a kreatív gondolkodás, használjuk hát bátran. Senkinek se kelljen szégyenkezni, ha eredeti, önálló véleménye van - és ne az legyen a büszkeség, ha minél szebben be tudunk illeszkedni adott dogmák és kegyességi irányzatok eszme- és nyelvrendszerébe. Ne az legyen a menő, ha képesek vagyunk az élet minden egyes elemét ügyesen egy előre adott prekoncepció szellemi igájába hajtani. (Persze ebből sem hiányzik az intellektuális teljesítmény.)
Az értelmünk szerintem akkor egészséges, ha képes újabbnál újabb lehetőségek megnyitására, ha távlatok tudnak kibomlani, ha a tágas horizont a szárnyalás szabadságával hívogat, és megvan bennünk a létbátorság, hogy elinduljunk ismeretlen ösvényeken és felfedezzünk járatlan utakat, olyan vidékeket, ahol ember még sosem járt...
A definíció "kissé" líraira sikerült, de talán nem véletlen, hisz a művészet pont az intellektuális szabadság kibontakozása. Ennek ellenére a szakmai kifejtésben igyekszem nagyon praktikus és racionális maradni, legyen ez tényleg tankönyvszerű. Jó munkát! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése